Az egykor pezsgő családi élet után az üres ház az elszigeteltség érzését keltheti, sőt, egy kicsit ijesztő is lehet
A gyermeknevelés káoszában az élet gyakran tűnhet hektikusnak, és talán voltak olyan időszakok, amikor az üres otthon nyugalmára és csendjére vágyott. De ahogy a költöztető dobozok pora leülepszik, és minden este csak Ön és a párja van, a valóság kicsit kevésbé tűnik kényelmesnek, mint remélte.
Ha először viszi iskolába a gyermekeit, vagy ha külön lakásba költözik, az olyan jelentős esemény, amely érzelmek egész sorát válthatja ki, ezt az állapotot hívják üres fészek szindrómának. Aggódhat a gyermekei jóléte miatt, izgatott lehet az ő – és az Ön – életének ezen új fejezete miatt, nosztalgiázhat az elmúlt 18 év után, és még egy kicsit zavarban is lehet, amikor először hazatér. És ez megviselheti a házaséletedet. A Woman&Home erről beszélgetett Anna Richardson párkapcsolati szakértővel és a magazin rovatvezetőjével.
Mi történik, ha a gyerekek elhagyják a szülői házat
Az egykor pezsgő családi élet után az üres otthon az elszigeteltség érzését keltheti, sőt egy kicsit ijesztő is lehet.
A gyerekek otthonról való távozása gyakran fordulópontot jelent egy házasságban, és természetes, hogy a partnerünkre nézünk, és azt gondoljuk: „Kik vagyunk most?”.
A szülői munka általában intenzív csapatmunkát igényel. Egy oldalon álltok, zsonglőrködtek az iskolai eredményekkel, az étkezésekkel és a tinédzserek drámáival. Miközben ez a közös cél ragasztóanyagként működhet, egy mélyebb szakadékot is elfedhet.
A nagy nyüzsgésben könnyen előfordulhat, hogy a párok nagyszerű társmenedzserekké válnak, miközben a romantikus kapcsolat háttérbe szorul.
Lehetőség a növekedésre
Így amikor a gyerekek elköltöznek, nemcsak egy csendes otthon marad hátra, hanem egy évek óta felgyülemlett érzelmi szakadék is. A jó hír az, hogy ahelyett, hogy szomorkodnál, tekintsd ezt a pillanatot egy erőteljes lehetőségnek a változásra.
Gyakran vonzódunk olyan partnerekhez, akik segítenek begyógyítani a gyermekkori sebeket. Idővel a fel nem oldott fájdalom öntudatlanul újra felszínre kerülhet, ami aztán konfliktushoz vezet. A kulcs nem az, hogy elkerüljük ezt a kellemetlenséget, hanem az, hogy kíváncsian és empátiával kezeljük.
Beszélgetések a szívből
Egy egyszerű, de hatékony eszköz, amelyet azonnal elkezdhetsz használni, a párbeszéd. Szánjon időt egy beszélgetésre – 20-30 percet -, ahol az egyik partner beszél az érzéseiről, a másik pedig félbeszakítás nélkül hallgatja.
A hallgató ezután visszatükrözi a hallottakat, teljesen ítélkezés nélkül, és elismeri, hogy ezek az érzések valósak.
Végül mutasson empátiát – próbálja meg elképzelni, mit érez a másik személy. Ez talán egyszerűen hangzik, de hihetetlenül erőteljes, és ha rendszeresen gyakorolod, az érzelmi távolságtartásból valódi érzelmi kötődésbe kerülhetsz.
Egy másik lehetőség a heti „napirend nélküli randevúk”. Ez lehet egy séta, egy múzeumlátogatás, egy kocsmai kvíz – bármi, ami nem a logisztikáról vagy a családról szól, hanem a személyiségek újbóli összekapcsolásáról.
Gondoljatok vissza arra, hogy mit élveztek mindketten a családalapítás előtt. Mit csodáltatok? Mi hozott össze benneteket? Mi hozott össze benneteket? Pontosan mit… Mit szeretsz és értékelsz ebben a férfiban?
Ne féljen szakmai segítséget kérni. Egy képzett házassági tanácsadó vagy pszichoterapeuta átsegítheti Önt ezen az új szakaszon, és mélyebb megértésre sarkallhatja.
Ne feledje, hogy a szerelem egy hosszú távú kapcsolatban nem statikus, hanem fejlődik. A szerelem, amit keresel, nem feltétlenül ugyanaz a szerelem, amivel kezdted, de lehet valami idősebb, bölcsebb és még bensőségesebb, ha erre vágysz.
